Olvastad a Száz év magányt? Ha igen, bizonyára benned is kitörölhetetlen nyomot hagyott a burjánzó mondatok, szövevényes kapcsolatok és trópusi hangulat esszenciája. Az alkotó, Gabriel García Márquez életrajzával nem untatlak, ellenben itt van tíz érdekes tény róla!
![]()
– Gabriel García Márquez, vagy ahogy a nemzetközi sajtó hívja, Gabo, kolumbiai származású, és nagy rajongója volt honfitársnőjének, a popénekes Shakirának. Épp ezért, amikor filmre vitték egyik leghíresebb regényét, a Szerelem a kolera idején-t, természetes volt, hogy a moziban elhangzanak Shakira dalai is. A film nem túl jó kritikákat kapott, pedig Javier Bardem a főszereplője, viszont mentségére szolgáljon, hogy ez a könyv is a megfilmesíthetetlen kategóriába tartozik, annyira szövevényes és komplex. Te láttad a mozit, olvastad a könyvet?
– Az író nevével sok amatőr poéta is igyekszik hírnévre szert tenni. Az interneten havonta jelennek meg olyan költemények, melyekről elterjesztik: García Márquez írta őket, miközben ez csak szimpla kitaláció.
– 2007-ben épp negyven éve volt, hogy a Száz év magány megjelent. Ennek örömére a Spanyol Királyi Akadémia (olyan , mint nálunk az MTA) egy különleges kiadást dobott piacra, melyben a regény mellett a róla szóló elemzések is helyet kaptak. A Száz év magány egyike a spanyol nyelven valaha írt legjelentősebb műveknek, jelentőségét egyes irodalmárok a Don Qiujote-éhez hasonlítják. Ha még nem olvastad, itt az ideje!
– Másik híres, hazánkban is ismert latin-amerikai író Mario Vargas Llosa, akivel viszont nem volt túl baráti Gabo kapcsolata. Vargas Llosa bő tíz évvel fiatalabb kollégájánál, és amikor feltűnt a latin-amerikai irodalmi palettán, kikiáltották őt GGM konkurensének. Ezután történt köztük egy több szemtanú által is alátámasztott pofozkodás még a hatvanas években (egyikük sem mondta el az okát), aztán pedig hol szidták, hol dicsérték egymást a sajtóban.
– Gabo mindig is szerette a mozit, mind nézőként, mind forgatókönyvíróként. Saját novelláihoz és más történetekhez egyaránt írt forgatókönyvet, 1982-ben pedig a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijébe is meghívták. Abban az évben bizonyára felkapott lehetett minden művészi körben, hiszen Nobel-díjjal jutalmazták munkásságát.
![600x6004]()
– Akármennyire is szerette a mozit, szavát adta, hogy a Száz év magány sosem lesz megfilmesítve, mivel annyira bonyolult, hogy a vásznon elveszítené irodalmi lényegét. Egyik fiára is sikerült a mozi szeretetét ráragasztania, mivel filmes lett belőle.
– Az író fiatalkorában évekig éhkoppon élt Párizsban, és egy kis hotel padlásszobájában húzódott meg, ahol megengedték neki a tulajdonosok, hogy ingyen használja a szobát. Ott készült “Az ezredes úrnak nincs, aki írjon” című kisregénye. A sors iróniája, hogy évekkel később a már említett Mario Vargas Llosa is ugyanabban a hotelben, ugyanabban a padlásszobában, szintén éhezve, ingyen szállt meg, és ott írta első sikerét, “A város és a kutyák” című regényt. Mi lett volna, ha nem ilyen jószívűek a hotel tulajdonosai?…
– Az “Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája” valós történeten alapul. Gabo egyik barátját ugyanis a regényben leírt módon ölték meg. Az áldozat családjának kérésére Gabo nem publikált cikket az esetről (akkoriban újságíróként dolgozott), de 27 évvel később megírta regényben az esetet.
– Kissé babonás ember hírében állt. Azért jelent meg például népviseletben a Nobel-díj átadási ceremóniáján, mert szerinte a frakk balszerencsét hoz. Ugyanezt gondolta a művirágokról, a pávákról, a csigákról is. Mindig volt viszont sárga virág az asztalán, mint szerencsehozó.
– Későbbi feleségét, Mercedest 9 éves korában ismerte meg, 14 évesen már feleségül akarta venni. Erre azonban 26 éves koráig várnia kellett.
– Gabriel García Márquez 2014. április 17-én, 87 évesen hunyt el Mexikóvárosban, ahol utolsó éveit töltötte.
Forrás: http://letrasv.blogspot.hu/2010/04/las-curiosidades-del-gabo.html
– Gabriel García Márquez, vagy ahogy a nemzetközi sajtó hívja, Gabo, kolumbiai származású, és nagy rajongója volt honfitársnőjének, a popénekes Shakirának. Épp ezért, amikor filmre vitték egyik leghíresebb regényét, a Szerelem a kolera idején-t, természetes volt, hogy a moziban elhangzanak Shakira dalai is. A film nem túl jó kritikákat kapott, pedig Javier Bardem a főszereplője, viszont mentségére szolgáljon, hogy ez a könyv is a megfilmesíthetetlen kategóriába tartozik, annyira szövevényes és komplex. Te láttad a mozit, olvastad a könyvet?
– Az író nevével sok amatőr poéta is igyekszik hírnévre szert tenni. Az interneten havonta jelennek meg olyan költemények, melyekről elterjesztik: García Márquez írta őket, miközben ez csak szimpla kitaláció.
– 2007-ben épp negyven éve volt, hogy a Száz év magány megjelent. Ennek örömére a Spanyol Királyi Akadémia (olyan , mint nálunk az MTA) egy különleges kiadást dobott piacra, melyben a regény mellett a róla szóló elemzések is helyet kaptak. A Száz év magány egyike a spanyol nyelven valaha írt legjelentősebb műveknek, jelentőségét egyes irodalmárok a Don Qiujote-éhez hasonlítják. Ha még nem olvastad, itt az ideje!
– Másik híres, hazánkban is ismert latin-amerikai író Mario Vargas Llosa, akivel viszont nem volt túl baráti Gabo kapcsolata. Vargas Llosa bő tíz évvel fiatalabb kollégájánál, és amikor feltűnt a latin-amerikai irodalmi palettán, kikiáltották őt GGM konkurensének. Ezután történt köztük egy több szemtanú által is alátámasztott pofozkodás még a hatvanas években (egyikük sem mondta el az okát), aztán pedig hol szidták, hol dicsérték egymást a sajtóban.
– Gabo mindig is szerette a mozit, mind nézőként, mind forgatókönyvíróként. Saját novelláihoz és más történetekhez egyaránt írt forgatókönyvet, 1982-ben pedig a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijébe is meghívták. Abban az évben bizonyára felkapott lehetett minden művészi körben, hiszen Nobel-díjjal jutalmazták munkásságát.
– Akármennyire is szerette a mozit, szavát adta, hogy a Száz év magány sosem lesz megfilmesítve, mivel annyira bonyolult, hogy a vásznon elveszítené irodalmi lényegét. Egyik fiára is sikerült a mozi szeretetét ráragasztania, mivel filmes lett belőle.
– Az író fiatalkorában évekig éhkoppon élt Párizsban, és egy kis hotel padlásszobájában húzódott meg, ahol megengedték neki a tulajdonosok, hogy ingyen használja a szobát. Ott készült “Az ezredes úrnak nincs, aki írjon” című kisregénye. A sors iróniája, hogy évekkel később a már említett Mario Vargas Llosa is ugyanabban a hotelben, ugyanabban a padlásszobában, szintén éhezve, ingyen szállt meg, és ott írta első sikerét, “A város és a kutyák” című regényt. Mi lett volna, ha nem ilyen jószívűek a hotel tulajdonosai?…
– Az “Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája” valós történeten alapul. Gabo egyik barátját ugyanis a regényben leírt módon ölték meg. Az áldozat családjának kérésére Gabo nem publikált cikket az esetről (akkoriban újságíróként dolgozott), de 27 évvel később megírta regényben az esetet.
– Kissé babonás ember hírében állt. Azért jelent meg például népviseletben a Nobel-díj átadási ceremóniáján, mert szerinte a frakk balszerencsét hoz. Ugyanezt gondolta a művirágokról, a pávákról, a csigákról is. Mindig volt viszont sárga virág az asztalán, mint szerencsehozó.
– Későbbi feleségét, Mercedest 9 éves korában ismerte meg, 14 évesen már feleségül akarta venni. Erre azonban 26 éves koráig várnia kellett.
– Gabriel García Márquez 2014. április 17-én, 87 évesen hunyt el Mexikóvárosban, ahol utolsó éveit töltötte.
Forrás: http://letrasv.blogspot.hu/2010/04/las-curiosidades-del-gabo.html
